Időközben a szabad szoftver elismert alternatíva lett a "proprietary" szoftverek mellett. Különösen az Európai Unió és sok közigazgatási intézmény tesz erőfeszítéseket arra, hogy a szabad szoftverek elterjedését segítsék. A nagy konszernek is, mint pl. az IBM, a Hewlett Packard, vagy a Sun elősegítői lettek a szabad szoftverek térhódításának és a fejlesztéseknek is. Maguk az ismert "proprietary"-gyártók is, mint az Oracle, vagy a SAP számos érintkezési ponttal rendelkeznek az OSS-ekkel, vagy legalábbis programjaikat a Linux számára is kínálják.

Ezért időközben már számos olyan program létezik, amelyet OSS-ként kínálnak. A programfejlesztés és a szerverek és hálózatok professzionális támogatására szolgáló eszközök mellett egy egész sor alkalmazási program létezik, mindennapi használatra a vállalatok és egyéb felhasználók számára.

Néhány példa:

Linux

Nagyon nagy teljesítőképességű operációs rendszer sok platform számára, és az eredményes OSS nagyon szép példája. 1991-ben találta ki és alkotta meg az akkor 21 éves Linus Torvalds. Azóta a világ számos fejlesztője fejlesztette tovább. A Linux értékét jól mutatja, hogy a német parlament is ezt használja. A szervertartományban itt Linuxot és más szabad szoftvereket használnak.

A Mozilla Firefox internet-böngésző

Sok különböző operációs rendszer számára rendelkezésre áll. A forráskód eredetileg a Nescape-től származott.

OpenOffice.org

Egy szabad Office-program, amely Linuxon és a Microsoft-operációs rendszereken fut. Minden fontos funkcióval rendelkezik, például van benne szövegszerkesztő, táblázatkezelő, prezentációs programok. A kezelése hasonló, mint más Office-programoké, és sok adatformátum, beleértve a Microsoft Office formátumait is, feldolgozható vele.

Apache Web Server

A Linux mellett a legeredményesebb szabad szoftverekhez tartozik. A webszervereknek több, mint fele ezzel a szoftverrel dolgozik.