- Az Internet
- A böngésző
- A chat, mint találkozóhely
- Adatmentés
- Így dolgozik a számítógép
- Így tűnnek el az adatok
- Hogyan töröljünk helyesen adatokat?
- Az adatmentés módszerei
- Min tárolunk adatokat? Hogyan tároljuk az adathordozókat?
- Így szervezzük meg az adatmentést
- Adatmentés Windows operációs rendszerben
- Adatmentés Linux operációs rendszerben
- Az utolsó szalmaszál
- Az online állam, e-kormányzat
- Bizalmas adatok
- Gyermekvédelem
- Jog az Interneten
- Kémprogramok
- Keresőgépek
- Megfertőzték - és most mi lesz?
- Mobil kommunikáció - Mobiltelefonok
- Mobil kommunikáció - WLAN
- Nyílt forráskódú szoftverek (OSS - Open Source Software)
- Online banki ügyintézés
- Számítógépes játékok
- Telefonálás interneten keresztül
- Vásárlás interneten keresztül
- Vírusok és más állatok
Adatmentés Linux operációs rendszerben
Milyen adatokat kellene biztonságba helyeznie?
Ha a Linux operációs rendszert használja, akkor több lehetőség van adatainak mentésére. Alkalmasint érdemes megfontolni a szoftveres (esetleg hardveres) RAID1 vagy RAID5 megoldást. Így az adataink nagyobb biztonságban vannak, de ez sem helyettesítheti a rendszeres időközönként végrehajtott alapos mentést.
A legegyszerűbb mentési stratégia a merevlemez duplikálása.
Ehhez a dd UNIX-paranccsal az első merevlemez tartalmát egy második merevlemezre vihetjük át.
Példa:
Az elsődleges IDE-vezérlő első lemezét (Primary Master) a másodlagos IDE vezérlő első lemezére (Secondary Master) tükrözzük.
dd if=/dev/hda of=/dev/hdb bs=128k
Az elsődleges IDE-vezérlő első lemezét az első SCSI szalagegységre mentjük:
dd if=dev/hda of=/dev/st0 bs=512
Amennyiben hely vagy időhiány miatt nem az egész lemezt akarja menteni, legalább a legfontosabb könyvtárakat kellene tárolnia:
- a /home könyvtárat (ez tartalmazza a felhasználói állományokat)
- a /root könyvtárat
- a konfigurációs könyvtárakat: /etc-t és a /var könyvtár részeit
Szükség esetén a többi könyvtárat legtöbbször az operációs rendszer és az alkalmazások újratelepítésével visszaállíthatjuk. Közben ne feledje az alkalmazott (biztonsági) foltozásokat (patch-ek) is menteni. (Pl. a foltozásfájlokat másolja a Versionxxx /home/patch/ könyvtárba.)
Milyen szoftverek vannak?
Adatmentő szoftverként leggyakrabban a tar program használatos. Ez a program a parancssorban nagyon rugalmasan paraméterezhető és független a mentő eszköztől.
Példa:
Egy egyszerű mentést készítünk a /home az /etc és a /var könyvtárakból a /BACKUPdir/NAME.tgz fájlba. Az ezt végrehajtó parancs az alábbi:
tar czvf /BACKUPdir/NAME.tgz /home /etc /var
Ha a mentést a /dev/st0 szalagegységre készítjük, akkor:
tar czvf /dev/st0 /home /etc /var
A mentést és a mentett fájlokat az alábbi parancssal hasonlíthatjuk össze:
tar dzvf /BACKUPdir/NAME.tgz /home /etc /var
vagy, ha szalagra mentettünk, akkor:
tar dzvf /dev/st0 /home /etc /var
A teljes mentést a / (root) könyvtárba az alábbi, a / könyvtárban kiadott paranccsal állíthatjuk vissza:
tar xzvf /BACKUPdir/NAME.tgz
Ha a mentésünk a szalagon van, akkor:
tar xzvf /dev/st0
Ha csak bizonyos fájlokat szeretne visszaállítani, akkor ezeket elérési útjukkal együtt paramétertként adja meg. Ha csak a /etc/passwd és a /etc/shadow fájlokat állítaná vissza, akkor az alábbi parancsot adja ki a / könyvtárban:
tar xzvf /BACKUPdir/NAME.tgz /etc/passwd /etc/shadow
Kész Shell-Scripteket ehhez egyébként a http://www.linux-backup.net/ lapon is találhat.
Egy további parancssori eszköz a cpio program. A konserve (http://konserve.sourceforge.net/) egy grafikus felülettel rendelkező mentő program a sok közül.
További információt találhat a jól ismert UNIX man oldalakon (man tar, man dd, man cpio).





