Biztosan Ön is átélte már a következő helyzetet: rendel mondjuk egy nagy online könyvkereskedőnél egy könyvet, CD-ket, vagy hasonlókat. Amikor ennek az internetes oldalnak a címét beírja, megjelenik a weboldalon a felirat: Üdvözlöm, XY Úr! De honnan tudják ott, hogy Ön a képernyő előtt ül? Bizonyára furcsának találja ezt, hisz a számítógépnek nincs szeme!

Vannak viszont illusztrációi, és egy kis emlékezete is van. Ahhoz, hogy Önt a webszerver a következő látogatásnál újra felismerje, cookie-kra van csupán szüksége. Ezek tulajdonképpen a kekszhez (süteményhez, "süti"-hez) hasonlíthatók. S mint ismeretes, a keksz morzsálódik. Ezek a morzsák információk, egy kis adatbázist képeznek az internet környezetében, amelyek az Ön PC-jében elraktározódnak. Természetesen csak akkor, ha ezt az Ön böngészője is akarja. Ebben a kis adatbázisban olyan információk raktározódnak el, amelyek összefüggésben állnak az adott internetes oldallal. Ez akkor is észrevehető, ha az online megrendelőlapot kitölti: olyan adatokat már nem kell beírnia, amiket már egyszer megadott. Cookie-kat a felhasználó felismerésén kívül arra is alkalmaznak, hogy internetes oldalakat az Ön személyes kívánsága szerint lehessen kialakítani, például a "My Yahoo"-nál.

Mint a kekszek esetében, a cookie-knak is megvan az élettartama. A legtöbbjük csak addig aktív, amíg a böngésző nyitva van. Mások több napig ill. több hétig is aktívak maradnak. Ezek a böngészés befejezése után, mint egy kis adatbázis tárolódnak egy "cookie-jegyzékben". Amikor eljön a lejárati idő, a böngésző automatikusan kioltja őket. Ha a böngésző túl sok cookie-t tárolt, tehát már nem fér több a kekszes dobozba, akkor már a lejárati időn belül kioltja a legrégebbieket.

Mivel a cookie-k nem futtatható programoknak számítanak, nem jelentenek közvetlen veszélyt a biztonságra. A helyi merevlemezről sem adatbankokat nem lehet a szerverre átvinni, sem vírusokat. A webszerver sem tud a merevlemezre írni. Csak a böngészőt tudja utasítani a cookie-adatbázisok tárolására. Nem problémamentes azonban az a tény, hogy a felhasználó felismerése által elvileg meglehetősen pontos felhasználói profilt lehet felállítani: pl. valaki csak hétvégén használja az internetet, vagy szereti a klasszikus zenét, stb... Ezt a profilt felhasználhatják reklámcélokra. Akkor aztán az illető az ő körzetében aktuális rendezvényekről kap reklám e-mail-eket.