A médiában egyre gyakrabban hallani, hogy ismeretlen személyek idegen számítógéprendszerekbe behatolnak és rövid időre az ellenőrzést átveszik fölöttük. A legtöbbször ilyen esetekben a hackerekről van szó.

Ezt a dolgot a hackerekkel nem könnyű megmagyarázni. A médiával ellentétben a szakmai körök megkülönböztetnek hackereket és crackereket. A hackerek olyan személyek, akik jól értenek a technikához, és azért hatolnak be a rendszerekbe, hogy a rendszert magát megértsék, a biztonsági veszélyekre a rendszer üzemeltetőit figyelmeztessék, vagy csupán kedvükre finomhangolják a programokat. Ha az autó példáját vesszük: Ön nem csak vezetni szeretné az autót, hanem egy pillantást szeretne vetni a motorháztető alá is, és megérteni, hogyan is működik egy motor.

Ha úgy vesszük, a hackerek igen kíváncsi emberek. Amíg csak olyan rendszerekbe hatolnak be, amelyekhez hozzáférési joguk van, addig nincs probléma. Csak akkor számítanak illegális behatolóknak, ha hozzáférési illetőség nélkül hatolnak be, például egy egyetem fő számítógépébe, hogy megnézzék, hogy is működik az. A legtöbb hacker csak szórakozásból tör fel egy számítógépet, anélkül, hogy kárt okozna. A hackerek ugyanis sohase változtatják meg az adatokat az eredeti helyen. Sőt, néha segítenek az internet biztonságát javítani azáltal, hogy felhívják a figyelmet a számítógép rendszerek gyengéire, vagy biztonsági hézagaira.

Azokat a hackereket, akik bizonyos cégek megbízásából megpróbálják kifigyelni a biztonsági hézagokat, "Penetráció-tesztelőknek" nevezik. Ezek legálisan tevékenykednek, hiszen megbízásra cselekszenek, és ami a felismeréseket illeti, tartják magukat az előírásokhoz. Azon kívül biztosítva vannak, ha a feltörési kísérlet során károk keletkeznének.

A rossz szándékú hackereket crackereknek nevezik. Ezek az emberek ugyanolyan jól értik a dolgukat, mint a hackerek. Mindenesetre ezek idegen rendszerekbe hatolnak be, hogy ott károkat okozzanak. Ezek törlik, megváltoztatják, a védett adatállományokat vagy programokat, vagy visszaélnek azokkal. Ilyen behatolás nyomán milliós nagyságrendű károk keletkezhetnek. A médiában a felületesség miatt nem tesznek különbséget hackerek és crackerek között, ott hackerekről beszélnek, bármiről is legyen szó.

És akkor ott vannak még az ún. Script Kiddie-k. A legtöbbször fiatalokról van itt szó, akik legtöbbször nem is tudják, mit is csinálnak, mindenesetre hackereknek tartják magukat. Ellentétben azokkal azonban ezek legtöbbször kész programokat használnak, pl. vírusokat, vagy trójai lovakat. Mindegyikőjüknek azonos stratégiája van: cél nélkül keresni a gyenge pontokat, ezeket aztán kihasználni. Nem tekintve a veszteségeket. Ez teszi ezeket a támadókat különösen veszélyessé. Gyakran egyszerűen nem is tudják, mekkora károkat okozhatnak.